Hírek 2012 | 2011 |2010 | 2009 | 2008


Hidegháborús magyar erődökről tanácskoztak Pákán

Már az 1950-es években is milliárdokba került Magyarország déli határvidékén a védelmi erődvonal kiépítése, azonban soha nem működött a nyomaiban még ma is meglévő magyar Maginot-vonal - hangzott el azon a konferencián, amelyet a Zala megyei Pákán tartottak e témában.
Akkori áron is mintegy hétmilliárd forintot emésztett fel a Jugoszlávia felől számított "imperialista" támadás kivédésére az 1950-es években készült déli védelmi vonal - hangsúlyozta előadásában Holló József, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Az intézmény a pákai önkormányzat és a Páka Értékeiért Egyesület közös szervezésében hívta életre a magyar Maginot-vonalnak is nevezett védelmi rendszer történetét és mai állapotát bemutató konferenciát és kiállítást.
Holló József szerint a hidegháborús hisztéria óriási pazarlásaként megkezdett építkezésekkel egyfajta kerítést akart létrehozni az akkori hadvezetés, tartva attól, hogy a nyugati hatalmak Jugoszlávia irányából indítanak támadást Magyarország ellen. A harmadik világháborúra meggyőződéssel készülő pártvezetés elhatározása szerint mintegy 600 kilométer hosszan, titokban építették ki az erődrendszert, amit azonban soha nem használtak.
A kommunista pártok hatalomra jutása után fegyverkezési versenybe hajszolt szocialista tábor az "imperialista" hatalmak által kirobbantott következő világháborútól tartott - mondta Srágli Lajos történész, aki könyvet is írt a déli védelmi vonalról. Az ötvenes évek elején Rákosiék Jugoszláviát kiáltották ki közeli ellenségként, amelyet a nyugati hatalmak csatlósának tartottak.
A hatalmas kiadásokkal járó védelmi építkezések gazdasági hátterét a történész szerint valószínűleg az akkori Terv- és Békekölcsönökből fedezték, irattári dokumentumok szerint hivatalosan ugyanis ekkora költségvetéssel sehol nem számoltak. A kölcsönökből befolyt csaknem hétmilliárd forintot tehát vélhetően a titkos védelmi rendszer építkezéseire költötték.
A hidegháborús hisztéria példájaként az országhatár 15 kilométeres mélységében határsávot is kialakított az állam vezetése, és innen kitelepítették a megbízhatatlan elemeket. Hat megye 310 településének közel 300 ezer lakója került a határövezetbe, ahol csak külön igazolvánnyal lehetett közlekedni - idézte fel a történész.
Magyarországon arra számított a néphadsereg vezetése, hogy Jugoszlávia irányából támadhatják meg az országot az Adriai-tengernél partra szálló angol-amerikai katonák - részletezte Jakus János, a hadtörténeti múzeum osztályvezetője. Suba János hadtörténész mindezt azzal egészítette ki, hogy a támadástól való félelem miatt vasbetonból, földből, fából összesen négy védelmi vonalat építettek volna, de csak az első vonal valósult meg.
Zala megyében Nagykanizsa és Lenti között a mai napig is megtalálható az erdőben, szántóföldeken, települések határában a főként betonból megépített számtalan géppuskafészek, tankcsapda, gyalogsági árok, akadály és más erődelem. A soha nem használt védelmi rendszer elemeit a konferencia résztvevői maguk is megtekinthették a pákai konferencia zárásaként.

Forrás: MTI

Könyvbemutató a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

A "Kard a pajzs" mögött című könyv az Erődítés Történeti Egyesület közreműködésével készült el.




Látványossággá lett magyar bunkerek
(Bunkermuzeum.hu a sajtóban)

Múlt héten nyílt meg a nagyközönség előtt a Zala megyei Pákán a déli határvidéken az 50-es években kiépített védelmi vonal, a magyar Maginot-vonal történetét bemutató kiállítás. Bár Európa nyugati fele ebben a tekintetben több látnivalót kínál, Magyarországon is van mit megnéznie a hadtörténelem rajongóinak.

A Monostori erőd
Közülük is legismertebb a komáromi erődrendszer, amelyet a Duna két partjára terveztek. A város területén már a római korban is megerősített település állt, a Birodalom dunai-határa, a "limes romanus" mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű - várat, erődöt jelent. A honfoglalás után A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál. A földvárat - sok már magyarországi várhoz hasonlóan - a tatárjárás után váltotta fel kővár, amelyet a török hódítás idején tovább erősítettek. Komárom vára az 1594-es ostromkor sem került a törökök kezére, később pedig a legkorszerűbb olasz és francia erődépítési elvek figyelembevételével tovább korszerűsítették. A török kiűzésével a vár már nem végvárként működött tovább, így kevesebb pénz jutott a fenntartására. Az erődítmény állapotának romlását árvíz és két komoly földrengés is elősegítette a 18. században. A ma látható erődrendszer kiépítése a napóleoni háborúk után, 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott, befejezése előtt 2 ezer kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott a falakon. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt, azonban mire elkészült, a motorizált hadviselés és a légierő megjelenése elavulttá tette a hatalmas erődítményeket. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végzi. A Monostori erőd november 18-ig várja a látogatókat, a felnőtt belépők ára 900 forintba kerül, diákoknak és nyugdíjasoknak 600 forintot kell fizetni.

A második világháború nyomai
A második világháború harcai nagy pusztítással és viszonylag gyorsan rohantak végig az országon, jelentősebb erődítmény nem maradt fenn ebből az időszakból, de a nagyobb páncéloscsaták nyomai - például Debrecennél - még ma is láthatók a tájon. A szovjet támadás elleni védekezés részeként épült meg a főváros körüli több rétegből álló védmű-rendszer, Az Attila-vonal, amelynek része az akkori peremvárosok: Csepel - Pestszenterzsébet - Pestszentlőrinc - Rákoskeresztúr - Rákoscsaba - Cinkota - Rákosszentmihály - Rákospalota - Újpest külső szélén húzódó Attila III. A védvonal a budai oldalra nem terjedt ki és technikai eszközök, idő és megfelelő élőerő hiányában nem is épült ki teljesen. A vonal egésze harckocsi árkokból, gyalogsági állásrendszerekből, tüzérségi és légvédelmi állásokból, valamint föld-, fa- és néha betonbunkerek láncolatából állt. Ezek közül még ma is látható néhány Budapest határában a Szilas-patak és a Csömöri-patak közötti területen - olvasható a bunkermuzeum.hu oldalon. A területen a szovjet támadáskor nem voltak komolyabb harcok, mivel a szovjetek betörésekor a védekező német és magyar csapatok mintegy egy kilométerrel hátrébb vonták állásaikat. A Szilas-pataknál az egykori Északi pályaudvar számára készült hidak védművei láthatók még ma is, a hidaktól nem messze pedig betonbunkerek kisebb láncolata áll.

A magyar Maginot-vonal
A második világháború után az 50-es években épült ki az ország déli-délnyugati határát védeni hivatott erődrendszer. A feltételezett jugoszláv kivédésére szolgáló, már építésekor is elavult erődrendszer építése akkori áron is mintegy hétmilliárd forintot emésztett fel. Az erődrendszer több, futóárkokból, bunkerekből, géppuskafészkekből és harckocsi lőállásokból álló szakasza kitűnő állapotban maradt fenn ezért a közeli Páka önkormányzata a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Páka Értékeiért Egyesület közösen úgy döntött, hogy a nagyközönségnek is bemutatják a kommunista megalománia egy eddig ismeretlen darabját. Az akkori hadvezetés az építkezésekkel egyfajta kerítést akart létrehozni, tartva attól, hogy a nyugati hatalmak Jugoszlávia irányából indítanak támadást Magyarország ellen. A harmadik világháborúra meggyőződéssel készülő pártvezetés elhatározása szerint mintegy 600 kilométer hosszan, titokban építették ki az erődrendszert, amit azonban soha nem használtak. A hatalmas kiadásokkal járó védelmi építkezések gazdasági hátterét a történész szerint valószínűleg az akkori Terv- és Békekölcsönökből fedezték, irattári dokumentumok szerint hivatalosan ugyanis ekkora költségvetéssel sehol nem számoltak. A kölcsönökből befolyt csaknem hétmilliárd forintot tehát vélhetően a titkos védelmi rendszer építkezéseire költötték. Az eredeti tervek szerint vasbetonból, földből, fából összesen négy védelmi vonalat építettek volna, de csak az első vonal valósult meg. Zala megyében Nagykanizsa és Lenti között a mai napig is megtalálható az erdőben, szántóföldeken, települések határában a főként betonból megépített számtalan géppuskafészek, tankcsapda, gyalogsági árok, akadály és más erődelem.
Forrás: http://magazin.utazas.origo.hu/ (2007.11.12.)


Néphadsereg haditechnikai kiállítás

A Budaörsi út mellett a ideiglenes haditechnikai kiállítás nyílt a Néphadsereg járműveiből: harckocsik, kétéltű járművek, teherautók találhatóak a kiállításon. A kiállítás nem ingyenes. A kiállított járművek egy részére fel lehet mászni, sőt a T-34-es harckocsiba be is lehet mászni kipróbálva, hogy milyen lehetett egykor a szovjet harkocsizóknak.

További képek a kiállításról.


Feltárják az első világháború földalatti városait

Közel 90 évvel az első világháború befejezése után brit és belga régészek megkezdték az Ypres (Ypern) közelében létesített, különleges alagútrendszer feltárását. Ypres (németül Ypern) városa az első világháború egyik legvéresebb mészárlását tudhatja magáénak. A négyéves küzdelem során a várost szinte csaknem teljesen elpusztították és a térségben közel félmillió katona vesztette életét. A régészek és történészek szerint a mostani kutatással egyedülálló betekintést nyerhetnek a nyugati fronton küzdő katonák egykori mindennapjaiba. Reményeik szerint az egykori alagutakban maradt ágyak, fegyverek, sisakok, ruházatok a fény és az oxigén hiánya miatt pontosan úgy maradtak meg, ahogy azokat a katonák 1918-ban hagyták.
Az eredeti, brit mérnökök által megrajzolt térképek szerint a földalatti városban kórházak, kápolnák, műhelyek és pihenőszobák is voltak. A 180 centi magas, alagutakkal összekötött szobák az állandóan üzemelő szivattyúknak köszönhetően szárazak maradtak, ám azokat a katonák távozása után alig pár héttel szép lassan elöntötte a talajvíz. A történészek szerint érdekes lehet, hogy a háború során többen éltek ebben a különleges városban, ma a közeli kisvárosokban.
Miután megtalálták a több tucat kilométernyi alagútrendszer bejáratát Ypres városához közel, a régészek és történészek a múlt héten megkezdték annak feltárását. Elsőként robotokat küldenek le az alagutakba, majd a brit és belga szakértők a víz kipumpálásával száraz lábbal szeretnének belépni az alagútrendszerbe. A szakértők jelenleg három helyre összpontosítanak, és speciális földszkennekerekkel már a kutatás előtt megpróbálják megkeresni a nagyobb termeket. Az egyik ilyen alagútrendszer Hooge települése mellett található, és egykor ezer katonának jelentett szállást, míg egy másik, Vampire Dugout 1918-ban többször is gazdát cserélt. A legnagyobbnak Hill 60 számított: az Ypres és Menin közti vasútvonalhoz közel akár háromezren is lakhattak benne.
Peter Barton brit történész szerint ezek "a földalatti kisvárosok jó állapotban megmaradt időkapszulák". Az elmúlt években a hasonló alagutak azonban sok problémát okoztak a flandriai hatóságoknak, ugyanis a földalatti falazáshoz szükséges faanyag elrohadásával az alagutak beomlottak, komoly problémát okozva ezzel a fölötte álló épületeknek. Tony Pollard, a Glasgow-i Egyetem Régészeti Kutatórészlegének vezetője szerint igen értékes régészeti lelőhelyekkel állunk szemben, amelyek azonban a pusztulás szélén vannak.
A projekt végén, a vizsgálatok után a megtalált tárgyakat visszaviszik eredeti helyükre, és az alagutakat a konzerválás után újra lezárják majd.


Hadiakadémiát rejt a berlini Ördöghegy

A második világháborús berlini bunkerek szakértői meglepő bejelentéssel álltak elő: szerintük ugyanis a város nyugati szélén álló, emberalkotta domb mélyén egy elfeledett katonai iskola maradványait lehetnek. A náci építész, Albert Speer által tervezett katonai iskola a 116 méter magas Teufelsberg (Ördöghegy) gyomrában található, amelyet a világégés után főváros világháborús romjaiból emeltek. A befejezetlen épület alapkövét maga Hitler rakta le 1937-ben, és az Germania, az 1000 éves Birodalom fővárosának egyik éke lett volna.
A háborús problémák miatt azonban alig három évvel később leállították az építkezést. Később a brit megszálló csapatok rendeztek be főhadiszállást az épületben, bár azt nem igazán tudták saját igényeikhez alakítani. Az épületet annak masszív falai miatt nem volt könnyű lerombolni sem, ezért a kiürítés után a berlini főváros romjait hordták rá, majd azokat földdel borították be és végül füvesítették. Az akadémia létezését szinte teljesen el is felejtették, még a katonai szakértők sem tudtak róla, amíg a Berlini Földalatti Szövetség nevű szervezet bizonyítékokat talált az épület létezésére. "Az épület legtöbb része a felrobbantására tett kísérletek ellenére is érintetlen" - nyilatkozta Dietmar Arnold, a szervezet tagja. A 10 éves létezése alatt már 50 ismeretlen bunkert azonosító szövetség ásatásokat sürget a dombon. Szerintük ugyanis az is biztos, hogy a katonai akadémia alá többszintes bunkerrendszert is építettek.
Az általuk előterjesztett terv szerint a domb északnyugati oldalán ásnának le, amíg elérik a betont és a törmeléket, majd onnantól bányászati szakértőkkel dolgoznának tovább. A berlini sajtó szerint a kísérlet "a föld alatti Berlin legnagyobb felfedezetlen titkát próbálja megfejteni". A város lakói közül még ma is sokan keresnek elfeledett bunkereket és háborús titkokat. A lelkes kutatók a legutóbb Hitler híres bunkerét keltették életre a virtuális térben, megdöbbentő pontossággal. Az 1970-es évekből származó iratok alapján készített rekonstrukció a történészek szerint a komplexum valaha készített leghitelesebb ábrázolása. A valódi bunkert a háború után feltöltötték, eltemették, majd házat építettek rá, helyét ma emléktábla jelöli csupán.

2007 nyári bunker utazás beszámoló


Az Erődítás Történeti Egyesület szervezésben sikeresen lezajlott a 2007-es évi nyári bunker utazás, mely során több mint 2000 km autózva sikerült megtekinteni öt ország (Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia) számos erődítését - köztük a német Nyugati falat, a francia Maginot-vonalat, vagy a belga erődrendszert Liége körül - továbbá számos jelentős hadtörténeti gyűjteményt is sikerült meglátogatni (pl. Sisnheim, Koblenz, Overloon). Az utáazás szorán jelentős számú harckocsit is sikerült lencsevégre kapni, köztük egy Királytigrist, négy Párducot és félutacatnál is több Hetzert stb.


Részletek: http://www.expedicio.de/


2007 nyári bunker utazás

Utazási időszak: 2007. július.21.-26.

Költségek (fejenként):
Kiutazás: Budapest Ferihegy 1 - Frankfurt am Main repülővel (jegy illetétekkel: 10000 Ft)
Autóbérlés (Opel Corsa 6 napra): 19000 Ft
Benzinköltség: kb. 15.000 Ft
Belépők: 18.000 Ft
Szállás: 33.000 Ft
Hazaút: Brüsszel - Budapest Ferihegy 1 repülővel (jegy illetétekkel: 15000 Ft)
Összesen: 110.000 Ft

Jelentkezési határidő: 2007. április 10.
Programok:
1. nap Wespe
Frankfurt am Main, Koblenz
Megérkezés Frankfurtba 11.25-kor, majd autóbérlés és a Wehrtechnische Studiensammlung meglátogatása Koblenzben. Szállás este Frankfurtban.
2. nap Fort Schoenenbourg
Sinsheim, Pirmasens, Hagenau
Indulás Frankfurtból. Első álomás az Auto- und Technikmuseum Sinsheimben, mely gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a második világháborús harckocsik és rohamlövegek tekintetében (pl. Pz V Panther, Jagdpanther, M4 Sherman). Következő program a Westwall múzeum meglátogatása, mely a Sigfried vonal egyik bunkerét mutatja be. Szállás este Hagenauban.
3. nap Memorial de Verdun
Hagenau, Verdun, Longwy, Luxembourg
Indulás Hagenauból, első uticél a Memoiral de Verdun, mely az első világháborús verduni ütközet fegyvereit, egyenruháit mutatja be, majd még szintén a Verdunnél lévő Fort De Douaumont megtekintése következik, melynek birtoklásáért folyt az anyagcsata. A következő állomás a Maginot vonal Luxemburgi hatránél lévő erődje Fort de Fermont. Szállás Luxembourgban.
4. nap Királytigris, La Gleize
Luxembourg, Bastogne, Houffalize, La Gleize, Liége
Indulás Luxembourgból. Első állomás Bastogne Historical center, mely az 1944. évi ardenneki offenzíva híres hadszínterét mutatja be. Következő uticél az alig néhány kilométerre lévő Houffalize, ahol egy a szabadban kiállított Pz. V Párduc található, majd La Gleize falucska , mely egy Királytigrist rejt. Szállás Liégeben.
5. nap Jagdpanther
Liége, Poteau, Eben Emael, Brüsszel
Indulás Liégeből, első állomás Poteau 44' múzeum, mely az 1944-es ardenneki offenzíva harceszközeit mutatja be, majd a következő uticél Eben Emael, a híres belga erőd. Szállás Brüsszelben.
6. nap Pz. IV.
Brüsszel
Városnézés Brüsszelben és a Királyi Hadtörténeti múzeum meglátogatása. Érkezés Budapestre 22.40-kor.




Emlékhely lett a polgárháborús óvóhelyből

A spanyolországi Almeríában emlékhely és turistalátványosság lett egy óvóhelyből. A négy és fél kilométer hosszú folyosórendszerből álló óvóhelyet a harmincas években, a spanyol polgárháború idején tervezte Guillermo Langle mérnök, és a bányákban használatos technikákkal alig egy év alatt sikerült megépíteni.
Az egykori bunker nyolc méter mélyen van a föld alatt, s a szakemberek szerint a harmadik métertől kezdődően egy 60 centiméteres kőzetréteg rendkívül ellenállóvá teszi. A 2,2 méter széles folyosók szellőzését csövek biztosították, amelyeket a 47 lejárathoz csatlakoztatták.
A bejáratoknál kialakított beugrók az esetleges, gránát okozta beomlásoktól védtek, míg a sebesülteket a körülményekhez képest jól felszerelt műtő várta. Az óvóhely 40 ezer embernek, Almería egész lakosságának biztos menedéket jelentett a légi támadásokkal szemben - írta az El País című spanyol napilap. A város azóta az óvóhely egy kilométer hosszú szakaszát restauráltatta. A 70 éve kihasználatlanul álló folyosók ugyanis megteltek sárral és a fák gyökérzete is tetemes károkat okozott bennük. Helyükre kerültek a korabeli berendezési tárgyak és a bejáratot úgy képezték ki, hogy a mozgássérültek is kényelmesen lejuthassanak.
"Itt senkitől sem kérdezik meg, milyen politikai nézetei vannak. Ezt az óvóhelyet azért építették, hogy mentsék az ember legértékesebb kincsét, az életét. Ezt akarjuk kiemelni az emlékezetben és az időben tett utazással" - mondta a turizmusért felelős helyi tanácsnok. Az óvóhely megtekintése a következő egy hónapban mindenki számára ingyenes.