Bunkerturimus Zalában (interjú)


Pál Zoltánt kérdezzük a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület elnökét a zalai bunketurizmus projekt kapcsán.


Bemutatná röviden a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesületet, mikor és milyen céllal alakultak?

A Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület 2008. júniusában alakult, és elsősorban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési (3:tengely) és a LEADER (4.tengely ) célelőirányzatának  Európai Uniós forrásainak, térségi koordinációjára, valamint a pályázati források kezelésére jött létre. Szervezetünkhöz 102 tag csatlakozott az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások köréből. Földrajzilag ez Zala megyében a horvát-szlovén határ menti területeket érinti, 52 települést ezen belül 2 várost, Lentit és Letenyét. Körzetünkhöz 37.004 fő lélekszám tartozik.

 

A bunkerturizmus nem ismeretlen fogalom Európában, számos pozitív példa található a közeli Csehországtól kedve egészen a távoli Máltáig ennek megvalósítására. A zalai bunkerturizmus kialakításánál milyen mértékben

kívánnak meríteni a nemzetközi tapasztalatokból?

Nincsenek információink és ismereteink a külföldi példákról, de szívesen ismernénk meg a gyakorlati tapasztalatokat, merítenénk ötleteket. Sajnos nincsenek kapcsolataink ez irányban, de természetesen nyitottak vagyunk minden partnerségre és kapcsolatépítésre. A pályázati projektet a helyi adottságokra építettük fel, az általunk ismert és érdekesnek tartott elemek pl: geochaching kombinálásával.

 

Milyen szempontok alapján választották ki a bunkerturizmus helyszínét, mikor a déli határvédelmi erődítések lényegében több száz kilométer hosszan készültek el és nyomai a fennmaradt bunkerek máig megtalálhatóak

számos teleülés határában?

A szempont legfőképp az volt, hogy mi együtt élünk és együtt éltünk ezzel a rendszerrel. A térségünkben is jelentős számban találhatók ilyen létesítmények az idősebb nagyszülői korosztály tagjai közül többen részt vettek ezeknek a bunkereknek az építésében napszámos munkában Ezek a bunkerek ma is több helyütt itt a kistérségben használatban vannak, házak udvarán pinceként, tároló helyként, de megtalálhatók az utak mentén, dombok tövében és útkereszteződések közelében, nyilván katonai szempontból stratégiai helyeken. Mivel számunkra, s talán mondható, hogy országosan is ez egy új turisztikai kínálati elem kialakítását és rendszerbe állítást jelenti, óvatosan nyúltunk a témához, ezért csak egy kis szeletét választottuk ki a fejlesztés részeként ennek a rendszernek. Már most látszik az előzetes érdeklődésekből, sajtóvisszhangokból, hogy fontos lenne, hogy szélesebb körben is átgondoljuk ennek a lehetőségnek a turisztikai rendszerbe történő kiszélesítését a földrajzi szempontból és kínálati elemek bővítése kapcsán is  

 

A geochaching és a bunkerek együtt hogyan kerültek látókörükbe? Létezik hasonló elgondoláson alapuló korábbi nemzetközi tapasztalat, vagy teljesen úttörőnek mondható ez a párosítás?

Számunkra nem volt ismeretlen a GPS-en alapuló technológia és a turisztika találkozása, hiszen ezt térségünkben már egy korábbi kerékpáros turisztikai fejlesztés kapcsán rendszerbe állították. Létrehozták a Dél-Zala Erdőtáj kerékpáros turisztikai útvonalat melyen különböző nehézségi fokozatú túra útvonalakat alakítottak ki. Ezek megtételéhez kerékpárokat és GPS-eket biztosítunk, melyek irányításával a turisták a Kerka-Mura vidék legszebb tájait, gyönyörű kisfalvait, csodálatos hegyeit, és a térség legszebb látnivalóit felkereshetik. Egyébként mi most úgy tudjuk, hogy ez a kombináció, mármint a bunkerturisztika és a geochaching valóban egyedi párosítás, nincs még példa rá a turisztikai kínálati rendszerben.

 

A hírek szóltak arról, hogy a most megnyert pályázat keretében négy bunkert újítanának fel a hozzá tartozó futóárkokkal egyetemben. A felújítás alatt pontosan mi kell érteni? A megmaradt bunkereket rendeznék be úgy, ahogyan kinézhettek az 50-es években? A hozzájuk tartozó tábori erődítéseket meg építenénk ki szabadtéri múzeum szerűen?

A terveink közt a pályázat keretében 4 db bunker kerülne felújításra a hozzá tartozó futóárkokkal, valamint Lovászi településen (amely a magyar olajipar egyik jelentős zalai bázisa volt) a korábbi olajipari üzemhez kapcsolódó LÉGO pince fejújítása és látogathatóvá tétele szerepel. A bunkerek esetében a természet visszahódította a területet, ezért azokat ki kell pucolni, megközelíthetővé kell tenni a látogatók részére. A futóárkok melyek az építéskor vesszőfonattal voltak megerősítve, helyreállításra kerülnek Információs és irányító táblákat helyezünk el, pihenőhelyek kerülnek kialakításra, a geochachighez kapcsolódóan GPS-ek et szerzünk be, elhelyezzük a geoládákat, melyek folyamatos utánpótlással kis ajándékokat rejtenek a turisták örömére. Megteremtjük a szervezett túrákhoz a feltételeket,képzett túravezetőket biztosítunk. A LEGÓ-pince villamos rendszere teljes felújításra kerül, ebben kisebb a témakörhöz kapcsolódó kiállítási anyagokat helyezünk el. Egyfajta olyan szabadtéri múzeum alakul ki ahol az érdeklődők interaktív környezetben ismerkedhetnek meg egy letűnt korral és annak betonba zárt történelmével.     

 

Korábban rendeztek egy konferenciát Pákán és egy mini kiállítást is hagytak hátra a településen a Hadtörténeti Múzeum munkatársai. Lényegében az erődvonal teljes dokumentációja megmaradt az egyes erődtípusok alaprajzaival egyetemben. A felújításhoz kapnak szakmai segítséget a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről?

A bunkerek felújítását a Páka Község Önkormányzata, illetve a Páka Értékeiért Alapítvány koordinálja és igazgatja. Mindkét szervezetnek hosszabb idő óta szakmai kapcsolata van e téren a Hadtörténeti Múzeummal. A tervezett bunkerfelújítás e kapcsolatra alapozva a Hadtörténeti Múzeum szakmai irányításával történik.

 

Nyilatkoztak róla, hogy a mostani négy bunker felújítását, csak kezdeti lépésnek tekintik. Mennyire publikus mik a hosszú távú tervek a bunkerek kapcsán várható, hogy akár egy teljes támpont felújításra kerülne műszaki zárakkal egyetemben?

E projekt keretében csak óvatosan próbáltunk hozzányúlni e témakörhöz, igazából nem tudtuk, hogy erre vonatkozóan mekkora lesz az érdeklődés, ezért csupán négy bunker felújítását céloztuk meg. E témakörben nem volt előzetes tapasztalat, így nehéz volt megjósolni a tervezett beruházás hatását. Viszont úgy tűnik, hogy egy olyan turisztikai lehetőség van kibontakozóban, amely nemcsak közvetlen térségünk, hanem az érintett területek részére is egy új kínálati elem kialakítását hordozza magában. Ezt jelzi az a jelentős érdeklődés és sajtó nyilvánosság, amely a projektet kíséri. Ez egy 630 km, hosszú területet érint, több száz objektummal, melyre építeni lehetne, mivel európai mércével is egy rendkívül jelentős védelmi rendszerről van szó, így méltán tarthat érdeklődést nemzetközi szinten is. Nyilván ezeket a lehetőségeket ki kell egészíteni az egyéb helyi turisztikai kínálattal, meg kell találni ezek közös kapcsolódási pontjait, hogy komplementer módon segíthessék és erősíthessék a helyi turisztikai, idegenforgalmi kínálat fejlesztését.

 

A hírek ugyan nem szóltak erről, de tervezik-e esetleg egy állandó múzeum kialakítását a déli határvédelmi erődítések kapcsán?

A lehetőség nyílván kínálja magát, tervezzük a projekt további folytatását, továbbfejlesztését, ennek egyik hangsúlyos eleme lehet állandó kiállítási helyszín, vagy helyszínek kialakítása.

 

A lovászi óvóhely lényegesen nagyobb objektum a bunkerekhez képest. Itt is szóba került a felújítás. A felújítás után hogy tervezik, itt is geoláda rejtekhely lesz, vagy ez már inkább egy látogatóközpont lenne?

A Lovászi légó pince felújítási munkálatai között az elektromos rendszer felújítása és a látogathatóság megteremtése szerepel a tervek között. Természetesen igyekszünk úgy kialakítani a pince belső tereit, hogy tematikus módon érdekes kiállítási anyagokat helyezünk el benne, illetve célunk, hogy a geocaching egyik érintett célpontja is legyen ez a létesítmény.

 

Jelenleg Páka a bunkerturizmus központja, a település határában egy szabadtéri emlékpark szerűen látogathatóak a bunkerek, illetve a faluban a központban lehet megtekinteni egy kiállítást. Ismert, hogy mekkora volt az eddigi látogatottság Pákán, illetve, hogy terveztek, milyen látogatószámot várnak a bunkerturizmus kapcsán?

Pákán, a Művelődési Házban található kiállítást a nyilvántartott adatok szerint több mint háromezren látták. Bízunk benne, hogy a bunkerek felújításával, és látogathatóvá tételével ez a szám jelentősen növekedni fog.

Várakozásunkat igazolja a projekthez, illetve konkrétan a bunkerturizmushoz kapcsolódó jelentős érdeklődés, amely a médiákból, interneten keresztül tapasztaltunk.

 

A projekt ütemezése kapcsán azt lehet olvasni hogy a munkálatok már 2010. márciusában elindulnak és 2011. elejétől már látogatókat is tudnak fogadni. A bunkerek kapcsán hogy néz ki a megvalósítási ütemterv, mikortól

lehet megtekinteni a felújított bunkerek?

A bunkerek felújítása hasonlóan a többi programelemhez 2010 évben megvalósításra kerül, így várhatóan az az időpont, amit megfogalmaztunk a teljes projektre vonatkozóan, tehát 2011-től már bizonyosan látogathatóak lesznek, ezek az építmények.

 

A projekt költségvetéséből, az elnyert 121 millióból és az önrészből, mekkora összeget kívánnak a bunkerek felújítására fordítani? Helyi vállalkozók bevonására számíthatnak-e a munkák során?

Mint, ahogy korábban már említettem meglehetős óvatossággal nyúltunk e problémakörhöz és így egy kicsit bátortalanul is terveztünk bunkerturisztikai fejlesztések esetében. Ezért várhatóan a kapott támogatásból egyenlőre mintegy 8 %-nyi forrás jut a bunkerturisztikai fejlesztésekre. Nyilván érdekünk, hogy elsősorban a helyi vállalkozók vehessenek részt a megvalósulásban, de a beruházások egy része közbeszerzés köteles, s így majd a piaci viszonyok és a közbeszerzés eredménye lesz döntő a kivitelezők kiválasztásában.

 

A bunkerturizmus mellet, milyen más turisztikai programokat kívánnak még beindítani a térségben?

A pályázati program a bunkerturisztikai fejlesztésen túl a Murára és a Kerkára alapozottan viziturisztikai fejlesztéseket is tartalmaz, ezen belül kikötőket építünk, rafting bázist hozunk létre, vízi túravezetőket képezünk, csónakházakat újítunk fel és egy látogató központ kerül kialakításra, ahol az érdeklődők a Kerka, Mura vízi élővilágával ismerkedhetnek meg. További eleme még a pályázatnak a Kék túra és a Papp Simon Olajos túra útvonalra tervezett bakancsos turisztikai háttér infrastruktúra megteremtése és kialakítása. Így hét darab kilátót építünk az útvonalak mentén, szabadidő parkokat, szalonnasütőket, tanösvényeket, információs bázisokat hozunk létre.

A térséget érintően további idegenforgalmi fejlesztések vannak előkészítés alatt, így elsősorban a rekreációs turizmus és a kulturális turizmus témakörre építve. A térség a Magyar- Szlovén- Horvát hármas határ közvetlen közelében helyezkedik el, amely egy olyan különleges multikulturális környezet, amely okosan felépítve és megvalósítva jelentős turisztikai potenciált jelenthet. A környéken található vadvizekre, bányatavakra alapozottan a horgászturisztikai lehetőségek fejlesztése is céljaink között szerepel. Térségünk része a zalai borvidéknek, ahol kiváló adottságok mellett országosan is egyre ismertebb és kedvelt borok termőhelye.

 

A projekt alakulásáról, és a leendő programokról és elsősorban a bunkerturizmusról az interneten hol lehet majd informálódni?

A projekt részeként tervezzük egy önálló honlap kialakítását, ahol mindig friss információval látjuk el az érdeklődőket. Igyekszünk ezt a honlapot olyan nagyobb látogatottságú turisztikai honlapokon is elhelyezni, ahonnan linkeléssel közvetetten is megtalálható lesz ez a kínálati rendszer.