Óvóhelyek Magyarországon


Óvóhely fogalma

Az óvóhely kollektív védelem követelményeinek megfelelően kiépített olyan műszaki létesítmény, amely a vonatkozó méretezési előírásoknak megfelelő határoló szerkezetei, berendezései, felszerelése és kialakítása révén védelmet nyújt a támadó fegyverek különböző hatásai, ipari balesetek, katasztrófák káros hatásai, valamint terrorcselekmények káros hatásai ellen.

Magyarországi óvóhelyek történelme

1938 őszétől jelentős óvóhely építés kezdődött Budapesten a honvédelem légoltalmi programjának keretein belül. Ez a törekvés az egész ország területére ki lett terjesztve a II. Világháborút követően. Az óvóhelyek építési és fenntartási költségeit részben az állam részben a főváros illetve a vidéki előjáróságok vállalták magukra, részben pedig áthárították a gyárakra, a lakóházak tulajdonosaira. A magántulajdonosoknak az állam azonban jelentős kedvezményeket biztosított. Ezek a létesítmények elsősorban ellenséges légoltalmi támadások esetén voltak hivatottak megvédeni a lakosságot. 

A rendszerváltás után 1990-től elsősorban a globális szembenállás megszűnésének indokával az óvóhelyek igen sokat veszítettek fontosságukból, hiszen az atomtámadások és az ellenséges szőnyegbombázások veszélye úgymond megszűnt az ellenségkép eltűnésével.

Azonban az 1990-es évek második felében olyan jelenségek ütötték fel a fejüket világszerte, amelyek rávilágítottak arra, hogy a kollektív védelem szerepe még mindig fontos. A tömegpusztító fegyvereknek kiszélesedett a skálája, a vegyi, biológiai, radiológiai, esetleg nukleáris fegyverek mindenre elszánt szélsőséges terrorista csoportok kezébe kerülhetnek.

Budapesten 3400 óvóhely áll rendelkezésre, amihez hozzájönnek még a metró életvédelmi létesítményei. Így együttesen 600-700 ezer fő befogadására képesek. Ez Budapest lakosságának 40%. A fővárosban kialakított óvóhelyek 10-15 %- hasznosított (raktár, iroda, kocsma). A tulajdonosi viszonyokat tekintve mintegy 40%-a önkormányzati és 60%-a magántulajdonú, melyek vagy a társasházi lakók ingatlanszerzése vagy a gazdasági társaságok tulajdonszerzése kapcsolatában kerültek magántulajdonba.

Óvóhelyek osztályozás

Rendeltetés szerint:

 

Védőképesség szerint:

valamint az óvóhely felett vagy közelében lévő épületek összeomlása esetén az óvóhely födémre jutó törmelékteher hatása ellen;

az óvóhely közelében vagy felette keletkezett por, tűz és füstgázok (gázok) hatása ellen, teljes elzártság esetén 6 óra időtartamig

 

Valamint az óvóhely felett vagy közelében lévő épületek összeomlása esetén az óvóhely födémre jutó törmelékteher hatása ellen;

az óvóhely közelében vagy felette keletkezett por, tűz és gázok (füstgázok) hatása ellen, teljes elzártság esetén legalább 6 óra időtartamig

 

Valamint az óvóhely felett vagy közelében lévő épületek összeomlása esetén az óvóhely födémre jutó törmelékteher hatása ellen;

az óvóhely közelében vagy felette keletkezett por, tűz és (gázok) füstgázok hatása ellen, teljes elzártság esetén legalább 2 óra időtartamig.



 

A felsorolt védőképességű óvóhelyeknél a sugárzás hatás elleni védelem szempontjából követelmény az, hogy a szerkezeteik csökkentsék le az óvóhelyen kívüli szabad térbeni a sugárzást olyan mértékben, hogy ennek dózisa már ne veszélyeztesse a benn tartózkodók egészségét. Ez az érték 0,5 Gy.

Követelmény továbbá, hogy ezek a létesítmények nyújtsanak védelmet a levegővel keveredő vegyi és biológiai harcanyagok hatásai ellen.

Szükségvédelmi létesítmények:

  • Szükségóvóhely: épület alatti pinceterekben, illetve épületen kívül épült, az V. osztályú védelmi képességet megközelítő létesítmény. Épület alatti kialakítása esetében minimális követelmény az épület romterhe elleni védelem.
  • Kiszóródás elleni védőlétesítmények: olyan épületeken kívül telepített árokóvóhelyek, illetve épületekben vagy azok pincéiben, valamint meglévő adottságok felhasználásával kialakított létesítmények, melyek a magfegyver robbanásából származó sugárzás mértékét a tartózkodótérben 1/100-ad részére csökkentik.

Elhelyezés szerint

  • Épület alatti óvóhelynek nevezzük az ipari, lakó vagy egyéb magas építési létesítmények pincetereiben kiépített védőlétesítményt.
  • Különálló óvóhely: ha az óvóhely épületszerkezetileg nem kapcsolódik más magas- vagy mélyépítményhez. Ezen létesítmények lehetnek föld felettiek, félig földbe süllyesztettek, vagy terepszint alattiak.
  • A táróóvóhelyek természetes vagy mesterséges földalatti térben (barlangok, tárók) kerül kiépítésre.

 

Óvóhelyeink állapota

Az óvóhelyek létesítése és fenntartása tekintetében a 22/1992 (XII. 29.) KTM rendelet az irányadó. Jelenleg nincs óvóhely építési kötelezettsége a beruházónak. Csak akkor kell óvóhelyet építeni a jogszabály szerint, ha a Polgári Védelem Parancsnokság javaslata alapján a megyei közgyűlés elnöke lerendeli, illetve ha az építtető önként vállalja. Az óvóhely építése oly mértékben emeli az építési költségeket, hogy Magyarországon ezek létesítése nem jellemző. Azonban ha egy olyan lebontott épület helyére újat akarunk építeni, amely alatt óvóhely volt, az új építmény alá is kötelező óvóhelyet építeni. Ekkor az építtető úgynevezett kettős hasznosítású létesítmény kialakítását választja, így az esetek nagy részében mélygarázs kerül az épület alá. Ilyenkor azonban biztosítani kell a 24 óra alatti átállást a rendeltetés szerű használatra, illetve az ideiglenes funkciónak nem szabad kárósítania az óvóhely berendezéseit. Ezekben a kettős célú létesítményekben nem lehet folytatni tűz és robbanás veszéllyel és nagyfokú páraképződéssel járó tevékenységeket. Ömlesztett árú nem tárolható bennük.

Budapesten lévő óvóhelyek többsége elavult, régi berendezésekkel vannak felszerelve, műszaki állapotuk gyakran a rendeltetésszerű használhatóságot veszélyezteti. Holott a jogszabály kimondja hogy az óvóhely, valamint annak berendezéseinek fenntartásáról és folyamatos karbantartásáról- beleértve az építési felújítást is- a tulajdonos köteles gondoskodni. Mit is értünk ez alatt? Rendszeres takarítást, szellőztetést, fém- és faszerkezetek, gép berendezések stb. legalább 5 évenkénti felületkezelését, mázolást, elektromos világítást, erőátviteli hálózatok hibátlan működésének biztosítását.

 

Úri utca 72. alatti óvóhely:

1936-ban Magyarország kormányzati negyede a budai Várban volt, így Horthy kormányzó és tanácsadói úgy döntöttek, hogy a Magyar Nemzeti Bankot is ide költöztetik a legnagyobb titokban. Az egyik eladósodott épületet megvette a bank s óvóhelyet és trezortermeket szándékoztak az épület alá építeni, hogy a bank háborús időkben is működő képes legyen, vezetősége és családtagjaik védelmet nyerjenek.

Lejárat az óvóhelyre

A tervezést házon belül a Bank Műszaki Hivatala végezte el. A munkák 1936-ban kezdődtek meg dr. Kadic Ottokár geológus és Báró Reichlin Meldegg Tibor műszaki ellenőr vezetésével. Kadic mindig is szívén viselte a budai barlangok sorsát, így Kadic egy boltozatos kialakítású vasbeton dobozt tervezett a barlangba, és eközben a talpazatot- mely nem volt nagy természeti érték- a nagy teremnél 2,0-2,1 méterrel lesüllyesztette. Az így kitermelt felesleges márgát, törmeléket a kihasználatlan terekbe helyezték el, így az elhordás költségét is megspórolták, mindemellett nem keltettek feltűnést. A kivitelezés éjjel nappal folyt 3 műszakban. Általában 15-20 munkás dolgozott egyszerre. A szigetelésre nagyon odafigyeltek, akisebb igénybevételnek kitett helyeken bitumenes szigetelést alkalmaztak dupla akkora rétegben, mint általában szokás. A kritikus helyeken ólomlemezes szigetelést használtak,mely a mai napig is az egyik legmegbízhatóbb és leghosszabb élettartamú szigetelések közé tartozik, mivel nem korrodál, könnyen alakítható. Igen költséges és nehéz a beépítése és nagy odafigyelést, precizitást követel. Ennek minőségét alátámasztja a létesítmény mai állaga szinte egy csepp vizet sem látni, kivéve a gépházat. A 15 méteres mélységbe lift szállította az embereket. A trezortermeket komoly banki acél trezorajtók védték. A Kis kétszintes teremben zuhanyzók kaptak helyet. A folyosó alatt szellőzőcsatornát helyeztek el, és derékszögű törésnél egy szűk folyosót nyitottak aknával a ház udvarára, mely az elhasznált levegő elvezetését szolgálta. Mivel időközben kitört a háború s a megépített óvóhely nem igazán védett a modern fegyverek ellen, 1940-ben további mélyítés mellett döntöttek. Így kialakítottak egy 3 szintes termet. A munkálatok során őskori elefánt és orrszarvú csontvázakat találtak. Az óvóhely ivóvíz ellátásának egyik bekötése a folyosó betonburkolatában kapott helyet, ez ma is működő képes, nyomás alatt van. Ebből az óvóhelyből annak idején egy csigalépcsőn át a Nagy Labirintust is meg lehetett közelíteni. Mivel a márga egy gyorsan oxidálódó rossz talaj, így a munkálatok során sokszor kisebb – nagyobb omlást okozott. A legalsó szintek talajmechanikai, statikai Számításait a Műegyetemen készítették el. A számítások maximálisan 10méteres fesztávolságot engedtek és ugyanekkora magasságot, melyből a szerkezeti vastagság mindenhol legalább 60cm. A teremnek statikailag indokolatlanul ellenboltozatot is terveztek az alulról érkező nyomások ellen. A legalsó szint 33 méterrel mélyebbre került az utcaszint alá.

Teljes üzemre 1942 decemberében lettek készen. 1944-ben a háború idején pedig használatba is vették.

Országos vezérlőterem

 

Hármas metró:

A hármas metró első PV-szakaszán Pillangó utcától kezdődő alagútszakaszban nyolcezer embert tudnak háború esetén elhelyezni, a teljes metróhálózat pedig nagyjából 220 ezer ember menedéke lehet. Elsősorban a hadiüzemek dolgozóit költöztetik ide.

A mérnököknek négyféle háborús helyzetre kell felkészíteniük – a BKV pénzén – az alagútrendszert. Első fokozatban csak a „betelepült lakosság” ellátását biztosítják, lent lehet aludni és mosakodni. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor az önálló áramforrás és levegőtisztító berendezés több napon át el tudja látni a bent lakókat. Saját kútjai is vannak a metrónak, ezek fúrt kutak, innen mindenki vehet vizet. A Pöttyös utcánál pedig kórházrészleg várja a sérülteket, a védelmi gyakorlatok idején ide a kórházak is kitelepülnek, rengeteg orvost, ápolót, és még több gyógyszert szállítanak ide egy éjszakára.

Hadi helyzetben pedig két és fél perc alatt tudják atombiztosan lezárni az alagutakat. Hogy a bejáratoknál ne legyen tumultus, riasztás esetén az összes mozgólépcső lefelé megy, így rövid idő alatt is bejutnak annyian, ahány ember lent elfér. A lenti világban vannak zuhanyzók, vécék és raktárak, de ezenkívül csak műszaki helyiségek és az állomásparancsnoki irodák szolgálják a védelmet. Ágyak sehol nincsenek, a „betelepültek” az állomások peronjain húzhatják meg magukat, de az alagutakban lévő metrókocsik is hálóhelyek lehetnek.

 


Kettes metró:

Egy városi legenda szerint a Kossuth tér alatt titkos alagút köti össze az ország házát a kettes metróval. A Tőzsdepalota mögött van egy lakóház, amelynek hátsó traktusából korábban állami hivatalok irodáit lehetett megközelíteni, az udvar közepén pedig egy kör alakú betontömb áll. A BKV létesítménymérnökei innen indulnak el minden kedden a földalatti rendszer állapotát ellenőrizni. A 4000 négyzetméteres 13 emelet mélyen kialakított, kétszintes objektumba egyetlen liften - vagy két lépcsőn - lehet lemenni. Az elektromos rendszert az elmúlt tíz évben alig javították. A terek hatalmasak, a vastag betonfalakkal együtt több ezer köbméter földet kellett innen a felszínre vinni egy aprócska felvonón, utána pedig egy szűk ajtón kitalicskázni az utcára. A mélyépítő mérnökök szerint valószínű, hogy néhány munkás sosem jött ki innen élve. Több száz rab dolgozott a létesítményen. Az egyik közeli pincében pedig több ember holttestét találták 1985-ben.  A BKV mérnökei úgy tudják: az F-4 jelű óvóhely eredeti célja szerint veszély esetén helyet adott volna a Parlament irodáinak. Az F-4 nem hétköznapi irodistáknak, hanem Rákosi Mátyásnak és a Magyar Dolgozók Pártja KB-tagjainak épült. A BKV-sok úgy tudják, hogy nincs átkötés a Kossuth téri épület felé. A parlamenti óvóhelynek azonban van összeköttetése a metróval. A pincerendszernek van egy másik nyúlványa is, ami a Szabadság téri szellőzőkhöz vezet. Egyikükből kényelmes lépcsőn a felszínre lehet jutni, de nagyon sok rács védi az MTV-székház melletti nyílást. A vizesblokkok elborzasztó látványt nyújtanak, pedig soha nem használták őket. A külön szobákban elhelyezett akkuk már rég lemerültek, az aktív szénnel működő légtisztítók pedig szobányi méretűek. Miután a polgári védelem lemondott az F-4-ről, a BKV már többször szeretett volna megszabadulni a felesleges ingatlantól. Az elképzelések között szerepelt gombatermelő üzem és diszkó is, de eddig még nem találtak vevőt.